"...meg kell bocsátani, mindig, mindenkinek, megszámlálhatatlan sokszor,

mert nincsen olyan közöttünk, aki maga ne volna bűnös,

Az a fontos, hogy mindenki megtegye, amit megtehet.

Ez a húsvét olyan ünnep,
fák, virágok megzsendülnek,
mintha húznák-vonnák őket,
oly sebesen, gyorsan nőnek.

Ez a húsvét olyan ünnep,
fiatalok megszédülnek,
összebújnak, sugdolóznak,
szavakból szép jövőt fonnak.

Ez a húsvét olyan ünnep,
Szelek, vizek megperdülnek,
Hol a napfény, hol a zápor
Nyes nagyobb részt a határból.

Ez a húsvét olyan ünnep,
Sírás és bánat, elülnek.
Minden örül, hogy létezhet,
 Hogy nagy lélegzetet vehet.                         

Három fegyverünk van a szorongások ellen: a kapcsolatok teremtése, a szembenállás és a vállalt magány

 Szorongásaink lelki bajaink jó része abból származik, hogy meglazult betagozódásunk a világ egészébe, hiányosak kozmikus kapcsolataink az emberekkel, állatokkal, növényekkel, ásványokkal és az emberi kultúra által létrehozott alkotásokkal. Lelki egyensúlyunk helyreáll, ha legalább három képességet kifejlesztünk magunkban:Tudunk jóban lenni a világgal – ez a kapcsolatteremtés képessége,Tudunk nemet mondani arra, ami ellen erkölcsi érzésünk tiltakozik – ez a szembenállás képessége,Tudunk egyedül maradni, ha éppen arra van szükség – ez vállalt magány.Ha csak az egyikre, vagy másikra vagyunk képesek, megbillen egyensúlyunk, egyoldalúvá torzul életünk. A teljes ember tud örülni és együtt lenni, tud haragudni és javítani, tud szemközt maradni önmagával. 

                                                                  / Popper Péter /

                                                                          (Brian Tracy)